Névadónk Lorántffy Zsuzsanna

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító (Ónod,  1600. - Sárospatak, 1660. április 18.) Lorántffy Zsuzsanna, Lorántffy Mihály  lánya 1608-ban költözött Sárospatakra: ekkor lett a családé a pataki  uradalom. A Lorántffyak családfájukat a Hunyadiak koráig vezették viszsza  (egyikük, Loránd, Erdély főkapitánya volt, utódai kezdték használni a  Lorántffy nevet). Lorántffy Zsuzsannának Zeleméri Borbála volt az  édesanyja. A kislány korán árvaságra jutott, 9 éves volt, amikor meghalt  édesanyja, 14 évesen pedig elvesztette édesapját is. 16 évesen, 1616. április  18-án lett a 23 éves borsodi főispán, ónodi kapitány, Rákóczi György  felesége, akivel 32 évigboldog házasságban éltek. Az ifjú házasok rövid  szerencsi tartózkodás után költöztek Patakra. Ettől kezdve a nagyasszony  haláláig tartó időszak volt Sárospatak, a pataki kollégium fénykora.  Házasságukból öt gyermek született, de csak kettő, György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort, bár 30 éves korában már Zsigmond is meghalt. 1630-ban  Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották s a következő évben a  család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak  maradt, s a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Patakon. Miután pedig  1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött  Patakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésére, a pataki kollégium  felvirágoztatására szentelte. Életének nagy tanítása: Naponként és egész  életen át Istennek szolgálni! Meggyőződése, hogy vagyonát a köz javára  kapta, s ezért a jótékonyságot szent tartozásának tekintette. Kitartó,  állhatatos volt Isten ügyének szolgálatában s mások segítésében. Anyagilag  támogatta a gyülekezeteket, több lelkész és kántor bérét is fizette.  Egyházépítő munkája kiterjedt az egyházi élet reformjának támogatására is.   Az egyház mellett nagyon közel állt szívéhez az apai örökségként kapott  pataki iskola, melyet a Bethlen Gábor által kifejlesztett gyulafehérvári  iskolához hasonlóan akarták kiépíteni. Már 1618-ban új rendszabályokat  vezettek be, majd kijavították és újabb épületekkel bővítették az iskolát.  1621-ben új iskolai törvényeket léptettek életbe. Biztosították 3-4 rektor és az  osztálytanítók bérét. 1629-ben új tanulmányi rendszert vezettek be.  Tantermeket és kamarákat építtetett. Az iskola munkájának korszerűsítésére  1650-ben meghívta az akkor már Európa-szerte ismert nagy pedagógust,  Comeniust - magas, három tanárnak megfelelő fizetéssel s 12 cseh-morva  fiatal taníttatási költségének vállalásával. Lorántffy Zsuzsannának  köszönhető a pataki nyomda létesítése is1651-ben Sárospatakon, melyben  annak idején elsősorban tankönyvek és a nagyobb diákok tanulmányai  jelentek meg a fejedelemasszony költségén. Lorántffy Zsuzsanna a  sárospataki Vártemplom alatti kriptában nyugszik.