KISPEREG
A Kisperegi Református Egyházközség
Kispereg rövid története
Az egyeki református vallású lakosok ősi lakhelyüket elhagyták vallásukhoz ragaszkodva.
Szentiványi Sámuel lelkész a következőképpen jegyezte fel az anyakönyvben: "Jam anno sequenti 1774. 12. maj. cum. suo reverendo pastore Andreás Kevi exulerát eccla partim in prodio ohat partim Csegeiensi" Kisperegi Református Egyház anyakönyve 31. lap.
A bujdosók először az ohati pusztán bujdostak, majd egy ideig a Vay család birtokán, később Csege alatt a Hortobágyot a Tiszával összekötő Árkusnak nevezett csatorna partján. Az üldöztetés utáni első istentiszteletet 1775. április 15-én tartották. Ekkor Szűcs István a letelepedtek számát 140 családra teszi. (Debrecen története III. kötet 802. lap)
Hosszú 12 éven át nyomorgott itt a nép. Ekkor gróf Teleki Sámuel közbenjárására a királyi felséghez benyújtott kérvényükre megjött végre a szenvedésektől megszabadító válasz. A kiüldözött egyekieknek letelepedési helyül Arad megye Kispereg nevű pusztáját adományozta.
A kisperegi pusztán csak egy istállót találtak, így földkunyhókat ástak a föld mélyébe ideiglenes lakhelyül családjaiknak (gödörfalu).
1787. október 18-án Szentiványi Sámuel lelkész vezetésével a pusztára érkezett a volt egyeki reformátusok zöme. Az ideérkezés után harmadnap 1787. október 21-én istentiszteletet tartottak, s ezzel megalakult az új református egyház. Elvitték magukkal az úrasztalához való ruhákat, két kelyhet, 5 db cinkannát, 2 db anyakönyvet, 2 db gondnoki naplót és egy 95 fontos harangot.
Az első templom egy istálló volt, melyet kitisztítva, átalakítva 1787. október 21-től egészen 1795. augusztusig használtak e célra. A második templomot 1796. májusában kezdték el építeni, mint toronynélküli imaházat, és véglegesen 1799-ben készült el. Akkor állították fel az Öcsödi Református Egyház által ajándékozott szószéket. A templom jelenlegi alakjában 1822. október 21 - 1833. július 7-ig épült.
Felhasznált irodalom: Szondy Géza: A Kisperegi Református Egyház és Kispereg Község története 1787 - 1912. Kalmár Nándor és Tsai Nyomdatársaság, Arad, 1912.